Az ősember a kezdetektől fogva védekezett a káros hatások ellen: a vadállatok, a tűző nap, az eső, a hideg mind kellemetlenül érte. Ezért barlangokba bújt, sátrakat épített, és ott húzta meg magát. Azonban a hideg követte még a menedékbe is. Ezért ruházkodni kezdett, tüzet rakott, lévén hogy ez a két lehetőség volt neki az egyetlen módja a túlélésre a faggyal szemben. Az idő múlásával folyamatosan továbbfejlesztette; a tüzet már nem csak melegedésre használta, hanem sütésre, tárgyak készítésére is. Ezért a tűz helyét folyamatosan ezekhez igazította, hogy kényelmesebben és biztonságosabban elvégezhesse rajta mindennapi dolgait; külön lerakóhelyet készített neki, a füstöt elvezette, a parazsat is felhasználta.
A rómaiak ismerték, és alkalmazták a padlófűtést – nem a mai értelemben vett padlófűtést – amelyet főként fürdőkben használtak. Az épületek 60 – 80 cm magas oszlopokon álltak. A fűtést kint rabszolgák végezték, és az égésterméket bejuttatták az oszlopok közé.
A hagyományos kályhát, tűzhelyt, kandallót fával, szénnel, egyéb szilárd tüzelőanyaggal tápláljuk. Régen elsődleges céljuk a fűtés volt, másodlagos céljuk azonban különbözött. A tűzhelyen sütöttek, főztek, a kandalló a családi élet egyik központja lett; a család összegyűlt körülötte, képeket, emlékeket helyeztek el rajta, karácsonykor szokás a zoknit kiakasztani a kandallóra ajándékot remélve benne, vagy szenet. A kályhát helyiségek befűtésére használták régen. Több helyiségbe igény szerint több kályha is került. Díszes, a fa tárolására alkalmas, robusztus.
Az 1800-as években megjelentek az első öntöttvas kazánok, amelyek melegvizes fűtést biztosítottak egész lakások, illetve házak részére. Kezdetben gravitációs elven működtek, majd 1925-ben megjelent az első szivattyús fűtés.
Napjainkban a fő tüzelési anyagok:
- a fa
- a szén
- a gáz
Ezek mind fosszilis energiaforrások. Ezeket kitermelik, és Földünk készletéből folyamatosan apasztjuk. Mivel szén alapúak, égésükkor szén-monoxid keletkezik, amely nem környezetbarát. A megújuló energiaforrásokat is alkalmazzuk fűtésre. Ezek végtelenül kiaknázható energiaforrások, amelyek:
- szolárenergia
- geotermikus energia
Valamint egy harmadik energiaforrás, az elektromos áram, amely egy előállított energiaforrás.
Tekintsük is meg, mivel érdemes fűteni leginkább.
A legolcsóbb, és legkörülményesebb megoldás a fatüzelés. Nem mindegy ugyanis, milyen fával fűt az ember; minden fának más és más a fűtőértéke. Méretre kell vágni az optimális fűtésért; vékony vagy vastag darabokra, továbbá a tárolásánál ügyelni kell a helyiség páramentesítésére, nehogy nedves legyen, és sok helyet foglal.
A földgáz-készlet egyre apad, ezért az ára arányosan növekszik a hiány értékével. A háztartási gázokat, amivel fűtünk, biztonsági okokból etánitollal hígítanak, hogy könnyű legyen felismerni szivárgás esetén. Ezért a fűtőértéke a keverés miatt gyengébb, mint a földgáz, ráadásul nem biztonságos.
Ha gázkazánnal fűtünk, akkor egy 80/60 (80 °C előremenő, 60 °C visszatérő)-as kazánvíz esetén a hatásfokuk 73 ? 90 % közé esik. Kétszeres túlméretezés esetén 58 ? 85 %. A kondenzációs kazánokkal ugyan elérhetőek 108%-os teljesítmények, viszont drágák, és csak egy hőszivattyúval, és szolárrendszerrel éri meg őket üzemeltetni a maximális hatásfok elérésére. Ezek a beruházások csak több évtizeden belül térülnek meg.
